Böngészőprogramok háborúja - Firefox vs. Explorer, no meg a többiek

{Published by:} root 30/11/2012 {Read:}35675

Van, akit egyáltalán nem érdekel, hogy milyen böngészőprogramot használ, és egyszerűen a kék e betűre kattint, ha egy honlapot akar megnézni. Van, aki egy bizonyos böngészőprogramra esküszik, és mást nem is hajlandó használni. Melyik a jó böngészőprogram? Mi múlik azon, hogy melyik programot használjuk internetezéshez? Ebben a cikkünkben a böngészőprogramokkal kapcsolatos tudnivalókat, érdekességeket gyűjtöttük csokorba.

Mik a böngészőprogramok?

Jelenleg a világon legelterjedtebb böngészőprogramok (abc rendben) az alábbiak:

• Apple Safari változatai
• Google Chrome változatai
• Internet Explorer változatai
• Mozilla Firefox változatai
• Opera változatai

Amennyiben valaha is internetezett életében, bizonyára egyikkel vagy másikkal találkozott már.

Mit csinál egy böngészőprogram?

A böngészőprogramok legalapvetőbb feladata, hogy honlapokat megjelenítsenek. Méghozzá jól. Mit jelent ez?

• Jól, azaz pont ugyanúgy, ahogy a honlapot a designer és a programozó akarta.
• Jól, azaz pont úgy, ahogy másik böngészők is megjelenítik ugyanazt a weboldalt.
• Jól, azaz biztonságosan, nem teret engedve rosszindulatú támadásoknak.
• Jól, azaz a webdesign nemzetközi szabványainak megfelelően.
• Jól, azaz úgy, hogy lehetőleg gyorsan jelenjen meg a honlap.
• Jól, azaz stabilan, nem lefagyva, nem összeomolva működés közben.

A többi szempont csak „hab a tortán”. Kényelmi szolgáltatásokkal kapcsolatos szempontok, melyek alapján a felhasználók jónak vagy rossznak tartanak egy böngészőprogramot. Ilyen pl. a testreszabhatóság, a kiegészítő komponensekkel való „feltuningolás”, stb.
A háttérben a böngészőprogramok nagyon sok dolgot csinálnak, mire egy honlapot megjelenítenek, de ezt egy laikusnak nem kell tudnia és nem kell értenie. Egy valami azért mégiscsak fontos lehet: a böngészőprogramok nemcsak egyszerűen megjelenítik a honlapokat. Ahhoz, hogy egy honlap elkészüljön, a fejlesztők több programozási és dokumentumleíró nyelvet használnak. Ilyen elsősorban a html, a css, a javascript. Ezek olyan nyelvek, amelyeknek a megírása a webfejlesztő ember feladata, értelmezése és végrehajtása azonban a böngészőprogramokon múlik. És minden baj forrása ez. A különböző böngészőprogramok ugyanis nem 100%-ban ugyanúgy értelmezik és ismerik ezeket a programnyelveket. Hiába a nemzetközi szabványok, kisebb nagyobb eltérések mindig vannak. Ez az, amivel egy webfejlesztő a mindennapokban a leginkább megküzd. A jó böngésző tehát nem attól jó, hogy, hogy csili-vili, és nem attól, hogy oroszlános háttérképet tehetek az ikonok alá.

Egy kis történet - nagyon tömören

A világ első böngészőprogramja a WorldWideWeb volt, amelynek legelső (nem publikus) változata 1990 karácsonyára készült el.

Az első olyan böngésző, amely a képeket a szöveg között mutatta meg, az 1992 végén megjelenő Mosaic volt. Ennek a  UNIX operációs rendszerre írt böngészőnek a web népszerűsítésében kiemelkedő szerepe volt. A mosaic mind a mai napig érezteti hatását a jelenlegi böngészőprogramok felépítésében.

Az első kereskedelmi forgalomban kapható böngészőprogram a Netscape Navigator volt, amelyet 1994-ben vezettek be a piacra. A netscape lényegében a Mosaic böngészőre épült, mert írója korábban a Mosaic fejlesztésén dolgozott. A ’90-es évek derekán, az internet-forradalom adta lehetőségeket a Netscape-t fejlesztő cég nagyon jól ki tudta használni helyzeti előnye miatt. Addigra a netscape de-facto szabvány-meghatározóvá vált, és a windows platformon egyeduralkodóként működött. Neki köszönhető a JavaScript nyelv és a sütik (cookie) használatának bevezetése. A Netscape Navigator tündöklésének a Microsoft vetett véget.

A microsoft felismerte, hogy ezen a téren hatalmas piaci lehetőségek vannak, ezért belefogott saját böngészőjének megírásába. A vicc az egészben az, hogy – ahogyan korábban a Netscape – úgy ők is a Mosaic kód alapjaira kezdtek építkezni. Az 1-es verzió 1995 augusztusában látott napvilágot. A Microsoft törvénytelenül alakított monopóliumot, miután a Windows operációs rendszerek részévé tette az Internet Explorert. Ezzel a nyilvánvalóan törvénytelen lépéssel tudta letörni a Netscape népszerűségét. A Microsoft később ebben az ügyben pert vesztett az Egyesült Államokban, de ez a Netscape-t már nem tudta megmenteni. Legalábbis ebben a formájában nem. Az Internet Explorer motorja a 4-es verzió óta a trident.

Mindezzel egy időben, az előbbiektől független alapokon kezdődött az Opera böngésző fejlesztése. A norvég telenor kutatási projektként kezdett a fejlesztésbe, és a 1995-ben hozta létre önálló néven az opera nevű céget. 1996-ban a 2.0-ás verzióval léptek először a piacra. 2000-ig az opera fizetős böngésző volt, ezután azonban ingyenessé tették, és a fejlesztés finanszírozását reklámbannerek megjelentetéséből oldották meg.

A netscape romjain kezdődött a Mozilla Firefox fejlesztése, amelynek célja egy platformfüggetlen (UNIX/LINUX, Windows, Apple Mac rendszereken egyaránt futó) ingyenesen használható, nyílt forráskódú böngészőprogram írása volt. Ennek motorja a Gecko, melynek fejlesztése még a Netscape-nél kezdődött. A nyílt forráskódú felépítés, a szabványokhoz való ragaszkodás, és a sok kiegészítő funkció hamar népszerűvé tette a Firefox böngészőket, amelyek napjainkban érik el 4-es verziójukat.

Még 2000-ben jelent meg egy szintén nyílt forráskódú böngésző, melyeket elsősorban a Linux felhasználók ismernek. Ez volt a Konqueror. Ennek alapja nem a Firefox-nál ismert Gecko motor, nem is a trident, hanem egy harmadik: a KHTML/Webkit motor. Ez szintén nyílt forráskódú és ingyenes. Ennek az alapjaira épült az Apple által fejlesztett és 2003-ban megjelent Safari és a Google által fejlesztett és 2008-ban piacra dobott Google Chrome, amelyek tehát így közeli rokonoknak tekinthetők.

A fenti böngészőkön túl még számos más böngészőprogram létezett és létezik, amelyek vagy a fenti három motor valamelyikére épülnek, vagy önálló alapokon állnak. Ezeknek a bemutatása azonban meghaladja e cikk kereteit. Az itt látható diagram időrendben mutatja be a böngészők fejlődését.

Mi a helyzet a böngészőháború frontján? Melyik a népszerűbb?

Statisztikák, elemzések

Az Internet Explorer 2002 januárjától napjainkig gyakorlatilag folyamatosan veszít a népszerűségéből. A World Wide Web (W3) konzorcium által kiadott statisztikák szerint ez alatt az idő alatt 85.8 %-ról 31 % környékére esett vissza világszinten a használata.

A Firefox használati aránya viszont világszerte folyamatosan növekszik. A 2003-ban még mozilla néven kiadott böngészőprogram 4%-os részesedésről indult, és napjainkban a firefox használók tábora eléri a 45,1 %-ot. Az egyre gyengülő explorert 2009 januárjában előzte meg.

E két böngésző mellett jelenleg 3 másikat használnak számottevően honlapok megtekintésére. Az opera jelenleg is kb. 2% körül ingadozó használati arányt tudhat magáénak, amely stabilnak látszik. Az Apple Safari böngészőjét jelenleg a honlapok megtekintésének 3,7%-ára használják, amely egy nagyon lassú növekedés eredménye. Ugyanakkor egyre nagyobb szeletet hasít ki a piacból a Google Chrome böngésző. 2008 szeptemberétől napjainkig 17,3 %-os szintre küzdötte fel magát.

A piaci trendeket figyelve egyértelműen kijelenthetjük az alábbiakat:

• A böngészőprogramok területén nagy a heterogenitás. Az Internet Explorer egyeduralma rég megtört.
• Újra valós verseny van a piacon, amely talán a minőség javulását eredményezi.

Na de akkor végül is melyik a jobb?

Mindezek ellenére nekünk fejlesztőknek az a meglátásunk, hogy sajnos egyik sem tökéletes, egyik sem szent.

Szabványosság

Az egyik szempont, amely szerint megítélhetünk egy böngészőt, az mindenképpen a szabványosság. Amint e cikk első felében kifejtettem, a szabványosság az egyik legkritikusabb pont. Annál jobb egy böngészőprogram, minél inkább megvalósítja a nemzetközi szabványokat, vagyis a szabványok szerint fejlesztő honlapkészítő emberek szándéka szerint jeleníti meg az internetoldalakat. Minden pontosan annyi képpontot foglaljon el, amekkorára tervezték, ne essenek szét a honlapok, stb. Ez alapvetően a html és a css kód értelmezéséből fakad. A böngésző által futtatandó JavaScript kód pontosan ugyanúgy működjön a weblapon, mint ahogy azt eltervezték. 

Tapasztalatom szerint ebben a legrosszabbul az Internet Explorer (IE) áll, különösen a régebbi verziói. Az IE6 – amely sajnos még a világ számítógépeinek 5.6%-án jelen van – a legkritikusabb ebből a szempontból. Az IE 7 és 8 fokozatosan szabványosodott, de még mindig le van maradva a Firefoxtól (FF) és a többi böngészőtől.

Személyes tapasztalataim alapján a Firefox-szal kisebb problémák adódtak csak a honlapok készítése, webes alkalmazások fejlesztés során. Az egyik az átlátszó flash animációk kezelése körül, a másik a böngészőprogram szabálytalan gyorsítótárazása körül. Ezen kívül a css (oldalak arculati beállításait lehetővé tevő stílusleíró nyelv) értelmezése körül fordulnak elő néha problémák. Nagyon ritkán megtörténhet még az is, hogy a különböző beépülő programok (plug-in) zavarják meg a működését. Ilyen például a ritkán használt Firefox-ba építhető Internet Explorer plug-in, amely a  Gecko motor helyett a Trident motorral jeleníti meg az oldalakat.

Biztonságosság

Itt beszéljenek a számok. Az alábbiakban többféle szempontból állítottuk fel a böngészőprogramok közötti rangsort. Ezt a rangsorok után megpróbálunk értelmezni is.

Az alábbi táblázat az eddig felfedezett sebezhetőségek szempontjából állítja rangosba a böngészőket és változataikat.

Ez azonban nagyon csalóka képet mutat. Egyáltalán nem mindegy ugyanis, hogy egy sebezhetőség kritikus-e vagy sem. Egy hasonlattal élve: nem mindegy, hogy az autónknak kiesik-e a kereke, vagy csak az autórádióval van gond. Ráadásul természetes, hogy egy régebben piacra dobott böngészőváltozat esetén több idő állt rendelkezésre a hibák felfedésére. (És persze javítására is.) Tehát ami új, az ebben a listában persze első helyen áll, és hátul kullog a legöregebb.

Érdemesebb tehát a kritikus hibák száma szerint újrarendezni ezt a táblázatot. Íme:

Így már kissé árnyaltabb a kép, de a győztes és a vesztes még mindig ugyanaz. Nem mindegy azonban, hogy a kritikus hibákat a fejlesztő kijavítja-e záros határidőn belül, vagy hónapokig fennáll a sebezhetőség lehetősége, miközben milliók gyanútlanul használják internetezésre a programot. Ilyen szempontból már más a helyzet. Az alábbi táblázat a kijavítatlan kritikus hibák alapján rangsorol. Vagyis a 0 azt jelenti, hogy minden felfedezett kritikus hibát kijavítottak.

Ebből a szempontból már a firefox és az opera vezet. Bár hangsúlyoznunk kell, hogy ez a kép napról napra változik. Mégis, a hibák kijavítására való törekvés egy fontos szempont lehet. Mondhatni elárul valamit a fejlesztők értékrendjéről is. Vagyis ez azt jelenti, hogy a hibák ugyan becsúsznak, de nem kell hónapokig ezzel együtt élnie a felhasználónak.

Nézzünk egy kicsit még jobban a mélyére ennek a dolognak. Mit is jelent ebben az esetben a javítatlan kritikus hiba? Olyan hibákat jelent, amelyeknek a kihasználásával súlyos esetben a támadó akár adatokat lophat az Ön számítógépéről, vagy átveheti az irányítást a gépe fölött. Számít tehát a kritikusság mértéke is. Az előbbi hasonlattal élve: nem mindegy, hogy az autónk kerekén hány csavar van kilazulva: 1-vagy 4? Az alábbi táblázat a javítatlan kritikus hibák erőssége alapján állítja fel a rangsort.

A következtetések

Több táblázattal nem untatjuk, inkább levonjuk a következtetéseket, vagyis ahogy mondani szokták: „megmondjuk a frankót”

• Minden böngészőben vannak hibák, egyik sem szent. Fontos, hogy kijavítsák ezeket. Ezért erősen ajánljuk, hogy mindig hagyja telepíteni a frissítéseket.
• A cégek sokszor nem fordítanak külön erőforrásokat a hibák  kijavítására, inkább előállnak egy újabb nagy verzióval, amiben az adott hiba már nincs benne, de persze van benne sok másik.
• A Microsoft is ezt az utat járja, de azért a nagyon durva hibákat kijavítják egy idő után. A sokat szidott IE6 (Internet Explorer) – bár semmiképp nem ajánlanám a használatát – bizonyos szempontból leelőzte a Chrome 7-et ebben az összehasonlításban. Ezt azért ne vegyük komolyan. A Chrome 7-ből előbb utóbb kijavítják azt az 1  hibát, az IE6-ot már nem javítgatják tovább. Összességében tehát sokkal kevésbé biztonságos az IE6 használata.
• Ha megnézzük a böngészőtípusok közti arányt, akkor azt látjuk, hogy a Firefox és az Opera az utóbbi időben általában véve egy kicsit biztonságosabb a versenytársainál.
• 2010. október 31-én a legbiztonságosabb böngésző a Firefox 3.6. Hogy ez meddig lesz így? Ameddig ki nem derül egy sebezhetőség. Aztán – ha hiszünk az eddigi tapasztalatoknak – ezt majd kijavítják.

Zárásként:

Úgy tűnik tehát, hogy a két ős ellenség, az Explorer és a firefoxban tovább dobogó netscape szív – mint egy legendában – tovább folytatja harcát. A történet legutóbbi fejezetében – úgy tűnik – az Explorer vesztésre áll.

Igaz tehát az informatikusok között terjedő mondás:

A bátrak explorert használnak, az okosok meg firefoxot.

Források: történet: wikipedia.org, biztonság: secunia.com, statisztikák: w3schools.com

{All articles of section Vezércikkek:}

Szeretne jobb helyre kerülni a keresőkben? [03/03/2013]

Biztonságosak az e-mailek? [28/12/2012]

Böngészőprogramok háborúja - Firefox vs. Explorer, no meg a többiek [30/11/2012]

Az on-line bankkártyás fizetés az internetes kereskedelemben [30/11/2012]

SMS-küldés [27/11/2012]